Tarlós István: Igyekeztem mindig következetes lenni

Eddig még semmilyen tanácsot nem kért a folyamatosan az előző ciklusra visszamutogató Karácsony Gergely főpolgármester elődjétől, Tarlós Istvántól. Budapest volt városvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjúban többek között beszélt az új kormányszóvivőről, a megszüntetett Budapestinfóról, a klímavészhelyzetről, a főváros és a jobboldali közösség előtt álló kihívásokról is. A miniszterelnöki megbízott a 2022-es országgyűlési választás tétjére és a Momentum Mozgalom jelentette veszélyre is felhívta a figyelmet.

Szöveg: Magyar Nemzet / Baranyai Gábor, Fotók: Kurucz Árpád

 

– Mit tenne másképpen főpolgármesterként?
– Mindig igyekeztem következetesen gondolkodni és cselekedni, ezért ma is úgy gondolom és úgy érzem, hogy az ellenzék kampányfogásaival ellentétben talán a legnagyobb mozgásterem nekem volt a kormányoldalon. Nem tudom, hogy bármit másképp tennék-e, remélem, hogy nem.

– A főpolgármesteri hivatal átadás-átvétele óta beszélt Karácsony Gergellyel?
– Egyszer nagyon udvariasan felhívott az utódom karácsony előtt és boldog ünnepeket kívánt, amit természetesen én is megtettem neki. Bár nagyon eltérő személyiségek vagyunk, de az igazsághoz tartozik, hogy a kampány előtt és a választás óta nem volt, és most sem ellenséges a kapcsolatunk, illetve most nincs is kapcsolatunk.

– Utódja számos szakmai kérdésben visszamutogat az előző önkormányzati ciklusra. Szakmai, a főváros vezetésével kapcsolatos kérdésben Karácsony Gergely nem kért öntől tanácsot?
– Emlékszem, ha én a legenyhébb tényszerű megállapítást tettem az általam átvett hagyatékra, az ellenzéki sajtó rögtön rám rontott, hogy „ne mutogass vissza”, azzal törődj, mi a megoldás. Úgy látom, az utódom körül van egy kommunikációs csapat, amely a valóságtól függetlenül időnként olyan mondatokat ad ki, amelyeket a megítélésük szerint a saját kemény magjuk elvár. Ezeket a megszólalásokat néha udvariasan helyreteszem. Teljesen téves mondatok hangzottak el a 3-as metróról, valamint a főváros adósságáról. Az utóbbi esetben problémának látom, hogy a városvezetés egy részének nem világos, mi a különbség a működési adósság, illetve a fejlesztési hitel között. Tényszerű és egyértelmű, hogy a jelenlegi adósságnak több mint a duplájával kellett átvennünk a várost 2010-ben, és ebből a tartozásból több mint hetvenmilliárd forint működési célú volt. Mi 2019-ben nulla működési hitellel adtuk át a fővárost, ráadásul a fejlesztési hitelkeret – ami szintén lényegesen alacsonyabb – nagy része is csak formálisan szerepel a költségvetésben, az még nincs felhasználva. Ami a 3-as metrót illeti, a kocsik korróziós hibáját, amit csak a három prototípus-szerelvénynél fedeztek fel a 37 szerelvény közül, az oroszok garanciálisan kijavítják, az a budapestieknek egy fillérjébe nem kerül.

– Karácsony Gergely megszüntette a Budapestinfót, a rendszeres főpolgármesteri sajtótájékoztatókat. Mi erről a véleménye?
– A Budapestinfó létrejötte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel való ellentétemre és az általa elindított Kormányinfóra vezethető vissza. Meg kell jegyeznem, hogy Lázár Jánossal alapvetően nem személyi ellentétünk, hanem szemléletbeli különbség volt. A volt miniszterrel nem egyformán látjuk a világot, de különösen Budapestet. Hamarosan kiderült az is, hogy valós igény van a sajtó és a polgárok részéről a rendszeres főpolgármesteri sajtótájékoztatókra. A Lázár Jánossal való csaták egyre inkább elmaradtak, és sokkal inkább a fővárost érintő komolyabb ügyek vagy a közvélemény előtt kevésbé ismert kérdések tisztázása lett a Budapestinfó fő témája. Nagyon szívesen csináltam, valószínűleg most sem fogok teljesen kimaradni a médiából, de utódomat személyében nem akarom minősíteni. Ez persze nem jelenti azt, ha az új városvezetés részéről valamilyen értelmezhetetlen nyilatkozat megjelenik a személyemről vagy a hivatali időmről, arra ne reagáljak.

– Egyik volt főpolgármester-helyettese, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőként folytatja. Mit szól hozzá?
– Szalay-Bobrovniczky vagy leánykori nevén Szentkirályi Alexandrát régóta ismerem. Leánykori neve mindig is jobban tetszett – félig tréfásan még biztattam is, hogy vegye vissza –, hiszen az asszonyneve nehezen kimondható, túl hosszú. A kommunikációban, főleg ha valaki kormányszóvivő, akkor tiszteletre méltó, de nyelvtörő neveket használni nem túl praktikus. Ami a megbízatását illeti, Szentkirályi Alexandra egy okos és jól kommunikáló fiatal édesanya. Jó az orgánuma, kellemes megjelenésű személyiség, aki még a nem feltétlenül extra pozitív híreket is eladhatóan képes kommunikálni.

– Orbán Viktor miniszterelnök a közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezte ki önt november 1-jével. Mi a feladata?
– A miniszterelnök személyes főtanácsadója lettem. Közlekedési és közmű-infrastruktúrák nagyberuházásainak véleményezése az egyik feladatom, másrészt állandó kapcsolattartó leszek a kormány, a miniszterelnök és a mérnöktársadalom, elsősorban a mérnöki kamara között. A kamara és néhány komolyabb tervező cég mellett Palkovics László miniszter úrral leszek még állandó munkakapcsolatban. A megbízásom kiegészült néhány, az önkormányzatisággal összefüggő kérdéssel is. Nem konkrét ügyekről van szó, hanem az önkormányzati törvény véleményezése, az önkormányzati struktúrák és a forrásmegosztás helyzetével foglalkozom, ebben az esetben Pintér Sándor belügyminiszter úr a kormány illetékes képviselője.

– Karácsony Gergely főpolgármesternek egy novemberi kormányülésen való részvétele és Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának decemberi ülése előtt is kikérte a kormány a véleményét?
– Elképzelhető, hogy négy- vagy hatszemközt beszélünk ilyen dolgokról, de – bár a Közfejlesztések Tanácsa az én édesgyermekem – hivatalos megnyilvánulásokkal a főváros munkájába nemigen akarok beavatkozni. Nem lenne jó, ha az utódommal időről időre szembeállítanának, hogy ő mit gondol rólam és én mit róla. Továbbra sem várható, hogy rendszeresen, konkrét budapesti ügyekben minősítsem a jelenlegi főpolgármester döntéseit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes esetekben – főképp, ha kérdezik – nem mondom el a szakmai véleményemet vagy politikai észrevételem ne legyen.

– Az új megbízásából fakadóan közlekedési kérdésekkel is foglalkozik. Mi a véleménye a felújításra szoruló Lánchíd gyalogoshíddá alakításáról?
– A gyalogoshíd alapfunkciója szempontjából elsősorban műszaki okokból erősen vitatható. Az átkelő gyalogoshídként nem tud jól működni, hiszen a láncok, a tartók miatt a sétáló turistáknak a jelenlegi útpályáról a panoráma élvezhetetlen. A Lánchíd a városvezetés végső döntésétől függetlenül gyalogoshídnak nem alkalmas, csak a szavak szintjén lenne az. Hiába irkál olyanokat az ellenzéki sajtó, hogy „végre a gyalogosoké lesz a Lánchíd”. A másik probléma, hogy a Lánchíd műemlék, védett műtárgy, legrégebbi, 1849-ben elkészült állandó dunai átkelőnk, az ország és a főváros egyik jelképe. Ha most nem engedik rá a gépjárműforgalmat, az csak elodázza a megoldást. A szerkezet korróziója nem fog attól megállni, hogy az autók helyett csak járókelők, biciklisták fogják használni. A felújítás idővel egyre többe fog kerülni. A fővárosi közlekedés egyik legnagyobb problémája amúgy is az, hogy kevés a híd a Duna felett. Ráadásul a Petőfi híd felújításával sem lehet sokáig várni. Ezeken látszik, hogy vitatható döntés volt 2010 előtt szinte az összes fejlesztési forrást előre elkölteni az M4-es metróra.

– A klímaváltozás központi téma lett mind a fővárosnál, mind a kormánynál. Érintik klímakérdések a megbízását?
– Főpolgármesterként is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, de nem csaptunk nagy zajt körülötte. Jelentősen megszigorítottuk a jelenleg is érvényben lévő szmogrendeletet, és két éve van Budapestnek a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott klímastratégiája, bár ezt agyonhallgatja az ellenzék, sőt elsőként csatlakoztunk az Under Two nemzetközi környezetvédelmi koalícióhoz. Lehet a klímahelyzetből politikai marketinget csinálni, de nem érdemes. Mintha ideológiakeresés is lenne a kampány mögött. Sok tudós szerint ez a hangoztatottaknál bonyolultabb kérdés, de ezt tegyük félre. A vészhelyzet kifejezéssel viszont óvatosabban kellene bánni. A magyar jogrend jelenleg nem ismeri önálló megkülönböztetésül a zöldek által kreált klímavészhelyzet fogalmát. A vészhelyzet jogi kategória, váratlan veszélyes helyzet, ami azonnali konkrét intézkedésre kötelez. Tényét illetékes állami szerv meg kell hogy állapítsa. Tehát ha ilyen van, akkor nagyon konkrét intézkedésekre van szükség, amiről ma nem tudunk. Ha pedig nem, akkor nem jó ilyet mondani, mert az pedig riogatás.

– A főváros a klímahelyzettel ellentétben kevésbé rakta ki a kirakatba azt, hogy milyen régi-új politikai szereplők, MSZP-s és SZDSZ-es politikusok kerültek a fővárosi cégek igazgatóságaiba, felügyelőbizottságaiba.
– Főpolgármesterként én magam döntöttem személyi kérdésekben. A mostani személyi döntéseket nem szeretném minősíteni, de az az érzésem, hogy javarészt nem közvetlen a jelenlegi főpolgármestertől erednek. Kétségtelen, hogy a megbízatások miatt joggal érezhetik sokan furcsán magukat.

– Mit tart a jelen legnagyobb politikai kihívásának, milyen tanácsot adna egy jobboldali, konzervatív főpolgármester-jelöltnek?
– Öt évre előre jósolni lehetetlen. Az elmúlt kilenc év talán kegyelmi időszak volt Budapest életében, 62 év után kétszer nyertem vissza a konzervatív közösség színeiben a várost. Isten tudja, mikor lesz megint ilyen lehetőség, mert a város enyhe többségének az alapbeállítottsága más. Amire viszont sokat gondolok, az 2022. A következő országgyűlési választáson sorskérdésekről is szavazunk: a népességkeveredést okozó illegális bevándorlásról, a nemzetállamiságról, a hagyományos európai és benne a magyar kultúráról és szokásjogról, a családmodellről és a családpolitikáról. Ezek azok a kérdések, amiket a jövő generációk érdekének megfelelően képvisel a miniszterelnök és a kormány. Az ellenzék, élen a Momentummal és a DK-val, ennek az ellenkezőjét hangoztatja. Ma mintha kevesebbet számítana a praktikus teljesítmény, előtérbe kerültek az affektív logikák, az érzelmek. A kormányzati munkát illető valós és alaptalan kritikák ellenére – amelyeket persze a jelentős eredményeket háttérbe szorítva lovagol meg és túloz el az ellenzék – mindenkinek végig kell gondolnia, mi lenne a következménye a legfontosabb sorskérdésekben, ha egy egyébként idővel múló hangulatnak engedve hatalomváltás történne.

– A 2022-es választáson négy-ötszázezer fiatal lesz első választó, ők jelenthetik a két nagy tömb – a kormánypártok és az ellenzék – között a szavazatokért folytatott küzdelemben a mérleg nyelvét. Ők lennének a kulcs a győzelemhez?
– Nagyon fontos kérdés ez. Riasztó, hogy a Momentum, amely mögött gyakorlatilag semmilyen teljesítmény nincs, pillanatnyilag a legveszedelmesebb és leggátlástalanabb álláspontot képviseli az említett sorskérdések tekintetében, miközben külhonban is lobbizva, „megszállva” az egyetemeket, és az online térben messze megelőzve a kormánypártokat jelentős és erős hatást gyakorol a velük egyébként nem azonos szellemű fiatalokra is.

Keresés
Linkajánló