Tovább csökkent az államadósság

A nemzetgazdasági miniszter a KSH által publikált tavaszi EDP jelentéshez szolgáló adatokat értékelte.

A kormányzati szektor 2017. évi hiánya az előzetes adatok szerint 746,3 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt, az előző évihez képest 156,9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,3 százalékponttal romlott – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A hiány növekedése a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű bővüléséből adódott. A bevételek 1115,6 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal, a kiadások 1272,4 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal nőttek.

Varga Mihály hangsúlyozta: az államadósság arányának folyamatos csökkentése és az államháztartás stabilitásának fenntartása jellemezte az elmúlt évek költségvetési politikáját . A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: míg a 2010-es kormányváltáskor a GDP-arányában 83 százalékos, emelkedő államadósság szinttel szembesült a polgári kormány, addig 2017-ben fennmaradt az adósságszint azóta tapasztalható csökkenő trendje.

Mint mondta, a tavalyi évben az Eximbank besorolásával együtt számított GDP-arányos államadósság a 2016-os 76 százalékos szintről 2017-ben 73,6 százalékra, a korábbi módszertan szerint 73,9 százalékról 71,7 százalékra mérséklődött. Tehát a magyar államadósság mértéke még úgy is csökkent, hogy az Eurostat kérésére az Eximbankot a KSH az államadósság részeként elszámolta. A magyar szakmai álláspont ugyanakkor változatlan, miszerint az Eximbank nem tekinthető besorolásra alkalmas tételnek – mutatott rá Varga Mihály.

Tartós növekedési fordulat

Az államháztartási hiányról szólva a tárcavezető elmondta: tavaly a költségvetés 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolt, amely végül a kormányzati várakozásoknak megfelelően 2 százalék lett, míg 2016-ra 1,7 százalékban teljesült. Ez szorosan illeszkedik az elmúlt időszak hiányadatainak sorába, hiszen azon túl, hogy 2013-ban végre kikerült Magyarország a szocialista-liberális kormányzás idején 2004-ben indított uniós túlzott hiány eljárás alól, az utóbbi években a hiány rendre érdemben a GDP 3 százaléka alatt maradt, biztosítva ezzel a stabil és kiszámítható államháztartást és befektető környezetet – szögezte le Varga Mihály.

Mint fogalmazott, 2010-hez képest az idei évre kis híján megduplázódott a minimálbér (73 500 forintról 138 ezer forintra) és a garantált bérminimum (89 500 forintról 180 500 forintra) összege. A polgári kormányzás alatt 750 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség pedig a 2010-es 11,8 százalékos szintről 3,8 százalékra esett vissza. Mindeközben a magyar gazdaság tartós növekedési fordulatba kapcsolt, aminek egyik bizonyítéka a tavalyi 4,2 százalékos GDP-bővülés. A csökkenő adósságráta és az alacsony hiány mellett ezek jelentik a 2010-2018 közötti kormányzati ciklus gazdaságpolitikai eredményeit, amit mindenképpen szem előtt kell tartani, különösen az országgyűlési választások közeledtével – emlékeztetett a nemzetgazdasági miniszter.

Keresés
Linkajánló