Ismét gyorsult a bérek növekedése áprilisban

Áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év negyedik hónapjában a keresetek emelkedése ismét gyorsult a februári 11,9 és a márciusi 11,3 százalékos emelkedés után – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az év első négy hónapjában 12,4 százalékkal emelkedtek a keresetek a múlt év azonos időszakához viszonyítva.  Az áprilisi 2,3 százalékos és a négyhavi 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek áprilisiban és január-áprilisban is 10,1 százalékkal emelkedtek. Nemzetgazdasági szinten az áprilisi átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető – közölte a KSH.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vállalkozásoknál 10,9 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset a márciusi 8,5 százalékos éves emelkedés után. A rendszeres – prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttaások nélkül számolt – bruttó keresetek 9,7 százalékkal voltak magasabbak, míg a nem rendszeres jövedelmek 20,8 százalékkal 41 ezer 600 forintra nőttek.

A költségvetési szektorban 14,2 százalékos volt az emelkedés a márciusi 18,1 százalékos tizenkét havi rekord mértékű emelkedést követően. Ezen belül a rendszeres jövedelmek 10,5 százalékkal emelkedtek, a prémiumok és jutalmak 75,8 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisiakat és átlagosan 31,5 ezer forintra rúgtak.

A közfoglalkoztatottak száma áprilisra 33 ezerrel csökkent egy év alatt, a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 95 ezerrel, a költségvetésben 12 ezerrel nőtt.

Varga Mihály: Folytatódik a felzárkózás és a jövedelmi különbségek csökkenése

Az első 4 hónap kereseti adatai alapján folytatódik a bérfelzárkózás és csökkennek a jövedelmi különbségek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában a legfrissebb adatokra reagálva.

A miniszter hangsúlyozta, hogy mérséklődött a kereseti különbség az ágazatok között és az országon belüli területi különbségek is csökkentek. A bíztató folyamatok mögött a 2016-ban kötött bérmegállapodás áll, amely idén is biztosította a minimálbér és a garantált bérminimum emelését – tette hozzá. Varga Mihály megjegyezte, hogy ennek köszönhető a szociális hozzájárulási adó jövőre tervezett 2 százalékpontos mérséklése is. A közterhek eddigi csökkentése – mint mondta – csaknem 170 milliárd forintot hagyott a munkaadóknál, növelve a beruházásokra, a fejlesztésekre és a bérekre fordítható keretet. Utóbbit azért is fontosnak nevezte, mert a fizetések emelésével lehet maradásra ösztönözni a munkavállalókat.

A forint árfolyamával kapcsolatban közölte, hogy a kormány a piaci helyzethez alkalmazkodik, árfolyamcélt nem tűzött ki. Varga Mihály arra számít, hogy a helyzet megnyugvásával a forint árfolyama visszakorrigál. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a piacok értékelik a magyar gazdaság kiegyensúlyozottságát és azt, hogy más feltörekvő államoktól eltérően Magyarországon nincs szükség válságintézkedésekre – tette hozzá.

A Pénzügyminisztérium csütörtöki közleménye kiemeli, hogy 64 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon, az adócsökkentések pedig több száz milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások terheit 2022-ig. A tárca várakozása szerint a béremelkedés egész évben kitart és továbbra is kétszámjegyű keresetemelkedésre lehet számítani.

Keresés
Linkajánló