Hathavi csúcson a béremelkedés

Januárban a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ami hathavi csúcsnak számít. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek továbbra is kétszámjegyű emelkedést mutattak, januárban 11,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

A versenyszférában 13,2 százalékos volt a keresetek emelkedése, amit a nem rendszeres kifizetések 19,8 százalékos emelkedése is segített. A költségvetési szektorban 15,3 százalékkal emelkedett az átlagkereset, amiben az egyszeri jutalmak 53,4 százalékos emelkedése csak az egy évvel korábbi alacsony bázis miatt tűnik kiugrónak.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 310 800 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 323 600 forint volt. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 296 200 forint volt. Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 206 700 forint volt, az idén megemelt családi adókedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 215 200 forintra becsülhető – tette hozzá jelentésében a KSH.

A KSH adataiból kiderül hogy idén januárban a vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 90 ezerrel meghaladta az egy évvel korábbit. A közalkalmazottak nélkül számolva a költségvetési szerveknél alkalmazottak létszáma 11 ezerrel nőtt, míg a közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 41 ezerrel, 149 ezerre csökkent.

Az iparban 12,8, az építőiparban 15,2 százalékkal nőttek a keresetek és 328 ezer, illetve 235,5 ezer forintot értek el. A pénzügyi, biztosítási szférában 9,8 százalékos emelkedéssel 570 ezer forint volt a januári bruttó kereset, a szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás területén 203 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 12,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

Az egészségügyben 16,5 százalékkal emelkedtek a keresetek, amivel megközelítették a 320 ezer forintot, az oktatásban 310 ezer forint volt a bruttó bér, ami 11,0 százalékkal több a tavaly januárinál.

Varga Mihály: 61 hónapja folyamatosan nőnek a fizetések

Több mint 5 éve, 61 hónapja folyamatosan nőnek a bérek Magyarországon, a tendencia vélhetően a követező hónapokban is folytatódik – mondta Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatait kommentálva. A miniszter hozzátette: a béremelkedés az ágazatok közül a szállítást, a raktározást, az egészségügyet és az építőipart, területi megoszlást tekintve pedig Békés, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét érintette a legnagyobb mértékben.

Varga Mihály kiemelte, számítottak rá, hogy a 2016 novemberében a kormány és a szociális partnerek által aláírt hatéves bérmegállapodás hatására jelentősen emelkednek a bérek, a fizetések növekedési üteme azonban meghaladta a várakozásokat. Felidézte, a bérmegállapodás értelmében idén január elsején a minimálbér 8, a szakmunkás garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a hatéves bérmegállapodás nagy hangsúlyt helyez a munkaadói közterhek csökkentésére is.

Ezt támasztja alá, hogy 9 százalék lett a társasági adó, a korábbi 27 százalékról tavaly 22-re, idén pedig 19,5 százalékra csökkent a munkaadói járulék összege. A tárcavezető bízik benne, hogy a következő évek reálbér-növekedése lehetőséget teremet arra, hogy a következő években 2-2 százalékponttal csökkenteni tudják a munkaadói járulékot, hiszen a cél, hogy a munkaadókat terhelő járulék 2022-re 11,5 százalékra mérséklődjön.

Varga Mihály kifejtette a kormány jövőre vonatkozó tervei közül a legfontosabb, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán maradjon. Az elért egyensúlyi eredményeket nem szabad kockára tenni, a magyar államadósság már 7 éve csökken, az államháztartási hiány évek óta nagyon kedvező szinten tudják tartani, tehát nincs eladósodási folyamat – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a tavalyi 10 százalék feletti reálbér-növekedés után idén év elején még nagyobb mértékben, 11,5 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon. A kimagasló reálbér-növekedés főként a közszféra életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak köszönhető.

Kiemelték: a kormány céljaival összhangban a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek között létrejött többéves megállapodás eredményeként a minimálbér bruttó összege a 2010. évi 73 500 forintról 2018-ra 138 000 forintra, azaz 88 százalékkal nőtt, a garantált bérminimum összege pedig 89 500 forintról 180 500 forintra, azaz 102 százalékkal emelkedett. Idén is a bérek további érdemi emelkedésére számítanak, ami a foglalkoztatás folyamatos bővülésével párhuzamosan tovább növelheti a magyar gazdaság teljesítményét – olvasható az NGM közleményében.

Keresés
Linkajánló