A kormányfő nem szabott határidőt a választmánynak, de azt kérte a testülettől, ésszerű időn belül fontolja meg ezt a felvetést – közölte a szóvivő, emlékeztetve ugyanakkor: azt szeretnék, ha a 2013-as költségvetés főszámait még a nyári szünet előtt elfogadná a Ház, a részletekről pedig az ősszel döntene, így addig mindenképpen szükség lenne a Fidesz-választmány állásfoglalására. Megjegyezte, hogy a pártok támogatása milliárdos nagyságrendet emészt fel évente.

“A pártoknak van tagsága. A tagok tagdíjat fizetnek. Vannak olyan tagjai a pártoknak, akik a párttagságuknak köszönhetően politikai tisztséget viselnek. Vannak olyanok, akik adományokat adnak ezeknek a pártoknak” – sorolta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy szerinte ezért hamisan állítják be a helyzetet azok, akik azt mondják, a pártok kizárólag állami, költségvetési pénzből gazdálkodnak.

Mint mondta, a Fidesz és a kormány elkötelezett a közterhek méltányos elosztásában, ennek jegyében vezették be például a válságadókat. A nehéz gazdasági helyzetből és annak megoldásából adódó terheket nem lehet kizárólag az emberekre terhelni, ezért vonták be korábban a vállalatokat és a bankokat is a közteherviselésbe, de jogos kérés, hogy a pártok is vegyék ki a részüket a terhekből – hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy a pártalapítványok és a frakciók állami támogatását is érintené-e a javaslat, a kormányfő szóvivője úgy felelt: “a felvetés ebben a formában létezik, annak további cizellálása, pontosítása akkor aktuális, ha olyan állásfoglalásokat kapunk, amelyek támogatják ezt a javaslatot”.

A pártoknak juttatott állami források kétéves felfüggesztésével kapcsolatos ellenzéki reakciókra Szijjártó Péter úgy válaszolt: a szocialistáktól több szerénység és visszahúzódás lenne indokolt az ügyben, az LMP megszólalására pedig úgy reagált, hogy “ha egy pártnak nincs olyan tagsága, amelyhez fordulhatna ilyen helyzetben, akkor nyilvánvalóan át kell gondolni a pártnak a működését”. Az MSZP és az LMP véleménye is azt mutatja: ez a két párt továbbra is azt várná el a kormánytól, hogy az emberekre hárítsa a nehéz gazdasági helyzet terheit – mondta.

Újságírói kérdésre a szóvivő közölte: messzemenőkig nem ért egyet azokkal az elemzői véleményekkel, amelyek szerint demokráciadeficitet okozhat a mostani javaslat. “Az okoz demokráciadeficitet, ha a nehéz gazdasági helyzet minden terhét az emberekre terhelnénk” – vélekedett.

(MTI-fidesz.hu)

Még soha ekkora érdeklődés nem mutatkozott az Idősek Sportnapja iránt. Ugyan minden évben többen, mint százan jelentkeztek, de idén 197 mozogni vágyó óbudai idős hölgy és úr választotta programjául a mozgást és a megmérettetést. Az esemény helyszíne most is a TVE sportközpont kosárlabda csarnoka volt. A narancs- és citromsárga pólóba öltözött sportolni vágyó nyugdíjas csapatok csatakiáltásával kezdődött a kora délelőtti órákban a vetélkedő. Ezt követte a bemelegítés. Szabó István olimpiai ezüstérmes kajakozó, aki egyben a díszvendége is volt az eseménynek, mozgatta át a résztvevőket.

“Nem szoktam elfogadni a felkéréseket, de ennek nem tudtam ellenállni és nagyon örülök, hogy itt lehetek. Itt mindenki tisztességesen csinálta végig a feladatokat.”- mondta a ma is aktívan sportoló egykori olimpikon. “Annál többet nem is adhat egy nagyszülő az unokáinak mint, hogy példával jár előttük a sportban is.”- tette hozzá.

A hat versenyszám a következő volt:
1. TOTÓ az egészséges életmódról
2. Célba dobás
3. Labdavezetés
4. Ügyességi játék
5. Rekeszen labdák egyensúlyozása
6. (Staféta)Labda átadása

A feladatok teljesítése időre ment. Sikerült ennek ellenére rekordidő alatt végezni az egyes számokkal, így délben sor kerülhetett az eredményhirdetésre.

Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere elsőként a legidősebb női, a 96 éves Kis Andrásnénak és a legidősebb férfi versenyzőnek, a 90 éves Nagy Mihálynak gratulált és adta át a kupát. A győztes csapatok oklevelet vehettek át, amellyel a polgármester köszönetét fejezte ki az aktív részvételért.

Müller Istvánné a Szociális Szolgáltató Intézmény vezetője, örömét fejezte ki, hogy a kerületi idősek lelkesen vesznek részt a rendezvényeken. Néhány szót ejtett az önkormányzat Sóstói üdülőjében eltölthető három hétről is, ami hasonló hangulatú rendezvényeket kínál a kerületi nyugdíjasoknak.

Az összesített eredmények alapján, a versenyt a Meggyfa utcai csapat nyerte, második lett a Szérűskert utcai és végül, de nem utolsó sorban a dobogó 3. fokára a Kis Korona utcai Nyugdíjasház csapata állhatott.

Az eredményhirdetés után még táncra perdültek a csapatok, majd lankadatlan jókedvvel elfogyasztották a nyereményül felajánlott tortákat.

Magyarországon a távközlési cégek rendkívül drágán nyújtanak szolgáltatásokat, épp a mai napon került nyilvánosságra az OECD-nek egy tanulmánya is, amely ezt támasztja alá – jelentette ki Selmeczi Gabriella. Az Országgyűlés pénteken döntött a távközlési adóról; amellett, hogy a szektorális különadókat kivezetjük az év végén, idén ősztől egy új adóformát vetünk ki a telekommunikációs cégekre – fűzte hozzá a Fidesz szóvivője. Mint mondta, a szocialisták javaslata ezzel szemben az volt, hogy „ne a multinacionális cégeket adóztassuk meg, hanem az emberek zsebéből vegyük ki ezeket a forintokat”.

Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: a telefonadót nem a telefonáló emberek, hanem a szolgáltatást nyújtó telekommunikációs cégek fogják fizetni.

A Fidesz szóvivője emellett szólt arról a törvényről is, amely kimondja, a jövőben tilos lesz csekkdíjat kivetni. A törvény megtiltja, hogy a szolgáltatók a sárga csekkes befizetés után bármiféle különdíjat felszámoljanak – szögezte le. Felhívta a figyelmet arra, hogy eddig 147 forintot számolt fel a legtöbb cég a befizetések után. Sok olyan idős ember van Magyarországon, aki a befizetéseit nem tudja sem interneten, sem pedig banki átutalással teljesíteni, nekik jelentős könnyebbséget jelent majd a jövőben ez a törvény – jelentette ki. A törvény – amelyet a héten fogadott el az Országgyűlés – a kihirdetését követő 60. napon lép majd hatályba.

A telefonadótól függetlenül az az elvárásunk, hogy Magyarországon csökkenjenek a távközlési díjak – reagált az ezzel kapcsolatos újságíró kérdésre, hozzátéve: Magyarországon jóval drágábban lehet telefonálni, mint Európa sok más országában. Mi azt várjuk, hogy a verseny éreztesse a hatását – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szektoriális adó kivezetésre kerül az év végén, és 2013-ban kisebb lesz a távközlési adó mértéke, mint amekkora a különadó volt. 2013 januárjától kisebb lesz ezeknek a cégeknek az adóterhelése, tehát nyugodtan csökkenthetik a távközlési díjakat – jelentette ki. Rámutatott arra is, hogy 2011-ben csökkent a telekommunikációs fogyasztói árindex. Tehát a cégek nem hárították tovább a szektoriális különadót az emberekre – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, nem tartanak-e európai uniós eljárástól a telefonadó miatt, a szóvivő nemmel válaszolt. Mint mondta, a kormány elsősorban arra koncentrál, hogy ezeket az adókat ne az embereknek, a családoknak kelljen viselnie.

„Gazdasági válság van Európában és a világban, és ha mindenki részt vállal a válságból, úgy, mint a családok és a cégek, akkor felmerülhet a kérdés, hogy esetleg a pártok is vegyék ki a részüket ebből” – jelentette ki Selmeczi Gabriella a pártfinanszírozással összefüggésben. Mint ismert, Orbán Viktor felvetette a pártok 2013-14-es költségvetési támogatásának felfüggesztését. A politikus elmondta, a Fidesz különböző szervezetei meg fogják tárgyalni ezt a javaslatot.

(fidesz.hu)

Az adó – amelynek alapja az indított hívások időtartama és az elküldött üzenetek száma – havonta magánszemélyeknél legfeljebb hétszáz, a cégeknél kétezer-ötszáz forint lehet. Magánszemélyeknél havonta az első tíz perc megkezdett beszélgetés adómentes. Szintén mentesül az adó alól a segélyhívás és az adománygyűjtő számok hívása.

A szolgáltatóknak az adót havonta kell megállapítaniuk, valamint az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallaniuk és megfizetniük.

A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvény indoklása szerint az idei hiánycél csak pótlólagos intézkedésekkel – a költségvetési kiadások csökkentésével és az adóbevételek növelésével – érhető el. A tárcavezető ugyanakkor indoklásában is hangsúlyozta, hogy a távközlési vállalkozások által fizetett ágazati különadó – bár ebben évben az még érvényben van – 2013. január 1-jétől megszűnik. A telefonadó melletti érvként hozta fel Matolcsy György, hogy az adórendszerben a forgalmi és fogyasztási adók szerepe növekedjen.

A kormány az adóból évi 44,4 milliárd forint bevétellel számol.

Az előterjesztést a parlament név szerinti szavazással, a kormányoldal szavazataival és ellenzéki nemek mellett fogadta el.

A gazdasági tárca korábban úgy foglalt állást, hogy az új adó ellenére némiképp javul a távközlési szektor adópozíciója a következő évtől, mivel a távközlési szolgáltatóknak nem kell 51 milliárd forint különadót fizetni. Azt is kiemelték, hogy az adó – amely először a Széll Kálmán-terv új változatában szerepelt – forgalmi jellegű, nem a nyereséget terheli.

(MTI-fidesz.hu)

A Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia (NVS) kiemelten fontos célja a földtulajdon viszonyok rendezése Magyarországon – emlékeztet a közlemény. Ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium (MV) egyszerűsített eljárással és állami finanszírozás biztosításával segíti a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös földtulajdon tulajdonjogi helyzetének rendezését.

A lehetőség a téeszesítéskor bevitt, majd a rendszerváltozás után visszakapott termőföldekre vonatkozik, a kárpótlási földek kivételével. Ebben az ügyben az igényléseket legkésőbb 2012. június 1-jéig várják a körzeti földhivatalok.

A VM lakossági felhívó kampányt indított annak érdekében, hogy a lehetőségről minél több érintett tudomást szerezhessen. Ezzel a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonban levő termőföld tulajdonviszonyainak rendezését kívánja előmozdítani. A magyar állam az idén utoljára átvállalja a részarány földkiadás során szerzett osztatlan közös termőföld önálló ingatlanná alakításának költségeit.

A közlemény felhívja a figyelmet, hogy aki élni akar az állami finanszírozás lehetőségével, legkésőbb 2012. június 1-jéig adhatja le a kérelmét a körzeti földhivatal ügyfélszolgálatán. A szabályozás szerint az új, önálló földrészletek területe külterületen, 3.000 négyzetméternél, zártkertben 1.500 négyzetméternél nem lehet kisebb.

Az eljárást egy egyszerű nyomtatvány kitöltésével kezdeményezhetik az érintettek, amely kérhető a körzeti földhivatalnál, vagy letölthető a földhivatalok központi honlapjairól, az alábbi linken.

A június 1-jei határidő után kezdődik meg az érintett földterületek előzetes felmérése, a központi adatbázisban szereplő ingatlannyilvántartási adatok és térképi ábrázolások alapján. A megosztás kiindulási helyét és irányát meghatározó eljárást követően kezdődik meg a földrészletek felosztása a kérelmező tulajdonosok részvételével.

Az új földterületek kijelölése történhet a kérelmező tulajdonosok közötti egyezséggel, vagy – ha erre nincs lehetőség – sorsolással. Ezt követően tűzik ki az új földrészletek határait. Az állam az eljárás teljes költségét vállalja – áll a közleményben.

(MTI-fidesz.hu)

Schöpflin György a tanácskozáson úgy fogalmazott: van különbség liberális és szocialista nemzetfelfogás között, de mindkettő nagyon komoly küzdelmet folytat a nemzet ellen, ami a baloldal szerint hamis tudat. A konzervatív felfogás természetesnek tartja a nemzetet, a nemzetben való létet, és a közösségek organikus szerepét. Elismeri azt is, hogy nemzetnek van egy erkölcsi, etikai rendszere, elfogadja a normativitást – tette hozzá az európai parlamenti politikus, aki a nemzetet identitásalkotó folyamatként és a biztonságot fenntartó identitásként határozta meg.

A professzor úgy látja: az elmúlt tíz évben egyre zavarosabbá vált a fogalomrendszer. Mint mondta, ez némileg az amerikaiak miatt van így, akik nem tesznek különbséget a nemzet és az állam között; ezt a felfogást átvették a britek is.

Nemzet és állam azonban nem ugyanaz – mutatott rá a néppárti politikus, hozzátéve: az államnak van egy nagyon fontos nemzet- és kultúrafenntartó szerepe, az állampolgárság azonban egy önkéntesen vállalt kategória. Ma már osztályokban gondolkodni idejétmúltnak számít – folytatta, hozzátéve: a nemzet mindig biztosít egyfajta egyenlőséget, és ezzel felülírja az osztálykategóriát.

Szarka: A nemzetek határtalanokká, átjárhatóvá válnak, de közösségteremtő pozíciójuk erős

Szarka László, a tanácskozást szervező Nemzetpolitikai Kutatóintézet tudományos igazgatója az MTI-nek azt mondta: a nemzetfogalmak folyamatosan változnak, mindig több, párhuzamos nemzetfogalom létezik. Vannak pártokhoz kötődő, alkotmányban rögzített nemzetfogalmak. Ilyen értelemben a magyar nemzetfogalom legerősebb vonulata a keresztény-konzervatív eszmekörből kerül ki – tette hozzá.

Kitért arra, Széchenyitől, Eötvöstől kezdve a XIX. és XX. században meghatározó erővel a konzervatív eszmevilág volt az, amely a nemzetet történeti, kulturális közösségnek tekintette, és nagyon erősen összekapcsolta az állam eszméjével. A nemzet és állam eszméjének párhuzamossága Európa minden nemzeténél megtalálható, még azoknál is, amelyeknek egy adott időszakban nincs önálló államiságuk – jegyezte meg.

Szarka László kiemelte: a XXI. század elején a magyar nemzetállamnak a demokratikus, integrálódó európai térben szembesülnie kell azzal, hogy részben posztnacionális térben élünk, a nemzetek határtalanokká, átjárhatóvá válnak, ugyanakkor a nemzet értékőrző, kulturális, közösségteremtő pozíciója erős.

Kántor: Napjainkban a politika határozza meg a nemzetfelfogást

A kérdés az, hogy eljuthatunk-e az európai nemzetfogalomig – mondta a szakember, megjegyezve: senki nem gondolta volna, hogy az történik Közép-Európában 22 év alatt, ami történt. Úgy véli, lassan a “kisebbségi paradigma végéhez érünk”, nehéz kisebbségként értelmezni olyan közösségeket, amelyek egyenrangú tagjai egy nagyobb uniós közösségnek.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetője arról beszélt, hogy napjainkban a politikának van primátusa, és ez határozza meg a nemzetfelfogást. Kulcskérdésnek nevezte a nemzet és állam viszonyában, hogy milyen az állam hozzáállása a külhoni, illetve az adott országban élő kisebbségekhez, illetve a többségi nemzethez.

(MTI – fidesz.hu)

Óbudán, a Vörösvári úti rendelőintézet radiológiai osztályán két új Fujifilm digitális röntgenfelvételi berendezést adtak át ünnepélyesen, a hozzátartozó informatikai háttérrendszerrel együtt. Az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat fenntartásában álló Szent Margit Rendelőintézet Nonprofit Kft.-nél közbeszerzési eljárás alapján valósulhatott meg a projektnek ez a második fázisa.

Az első részben a Csobánka téri Rendelőintézetben adtak át ez év februárjában ugyanilyen modern készüléket.

Az átadáson dr. Thomka György igazgató beszédében felidézte a Vörösvári úti rendelőintézet múltját. Az 1959-ban épített rendelő, még ma is őrzi az előcsarnokában a zsolnai kerámiával borított oszlopokat, de a fejlesztéseknek köszönhetően egy időben a legmodernebb technika is jelen van az épületben.

“Az Önkormányzat életében is ez egy nagyon nagy lépés volt, hiszen nagyon sok szempontot szem előtt tartva kellett döntenünk arról, hogy a már elavult ’80as évekbeli gépeket, milyen új technológiával váltsuk ki.Fontos volt, hogy mind az orvosok, mind a páciensek szemszögéből nézve felhasználóbarát berendezést találjunk, környezetkímélő megoldás legyen és nem utolsó sorban a költséghatékonyság is szempont volt. Ez a csúcstechnológiát képviselő berendezés hosszútávon megbízhatóan szolgálja majd Óbuda lakosságát.”- mondta Bús Balázs polgármester.

Az új röntgengép több vizsgálati pozíciót enged, mert mozgatható – idősek, mozgásukban korlátozottak és kismamák könnyebb vizsgálatát teszi lehetővé. Bizonyítottan 40%-kal csökken a pácienseket érő sugárterhelés.

A digitális lelettel, a szakrendelők kötelezően előírt 30 éves lelettárolásának problémája is megoldódott.De nem csak az archiválás, hanem a leletekhez való hozzájutás is elérhetőbbé vált, hiszen CD-re kiírva a beteg magával is viheti azt. az átalakítás során a helyiségekben a fűtést/ hűtést környezetbarát hőszivattyús berendezésekre cserélték.

Nagy előnye a digitális képalkotó diagnosztikai berendezéseknek, hogy nincs vegyszerköltség, ami 2011-ben 5. 139 182 Ft volt a Vörösvári úti Szakrendelőben.

A beszédek után Varga Zoltán a Saunik kft. ügyvezető igazgatója PACS rendszerről adott felvilágosítást, amely informatikai rendszer a távleletezést teszi lehetővé. A beruházás során elkészült összesen 146 m2 alapterületű helyiségekben kapott helyet az adminisztráció, a leletező, a röntgen és az ultrahang, amelyek szintén az itt dolgozók és a páciensek kényelmét szolgálják.

(obuda.hu)

Gönci János, a Malév 2005-2007 közötti vezérigazgatója a Malév átalakításáról, karcsúsításáról számolt be. Úgy vélte 20-30 milliárdból újra be lehetne indítani a Malévet, amely ma sokkal könnyebben lehetne nullszaldós, vagy csak enyhén veszteséges, mint korábban, s utóbbit is bőven ellensúlyozná a működésével az országnak más területeken behozott akár 150 milliárdos pluszbevétel.

A bizottság tagjai a privatizáció indokairól, a veszteségek kialakulásáról, a 2007-es privatizációs szerződésről és a Malév versenyképességének javítására tett lépésekről faggatták egyebek mellett a meghívottakat.

(MTI-fidesz.hu)

Az államtitkár azt mondta, hogy az új kódex a több mint 30 éve hatályos, mintegy 100 alkalommal módosított 1978-as Btk.-t váltja majd fel, amely jól szolgált, de mára “kiszolgált” és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni. Hangsúlyozta: a kormánynak nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált dogmatikai alapelvek megváltoztatása, így az új kódexben az általános részi előírások nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal.

Így változatlanul szerepel a törvényjavaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása és az értelmező rendelkezések döntő többsége. Ugyanakkor a különös rész szerkezeti felépítése elavult, ezért az új javaslat jelenleginél több, de kisebb fejezetekre osztja ezt a részt – tette hozzá.

Úgy értékelte, az új Btk.-val szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, amely elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, és nem feltétlenül tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti.

Répássy Róbert a javaslat lényeges változtatásai között emelte ki, hogy az új kódex a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. Mint mondta, ezekben az esetekben a 12-14 év között elkövetővel szemben a legsúlyosabb büntetésként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság 1-től 4 évig terjedően.

A korhatár leszállítását az államtitkár azzal indokolta, hogy egyre fiatalabbak között terjed a kirívóan erőszakos magatartás, ugyanakkor a “ne ölj!” parancsa olyan alapvető szabály, amellyel a kiskamaszok is tisztában lehetnek. Közölte: a javaslat az eddiginél erősebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.

Répássy Róbert a változások között említette azt is, hogy a javaslat egyes bűncselekményeket dekriminalizál, más esetekben viszont új tényállásokat vezet be. Dekriminalizált bűncselekmény például a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy az árdrágítás, de ezek a magatartások sem maradnak büntetés nélkül, hanem szabálysértési vagy közigazgatási szankciókat kapnak – tette hozzá.

Az új tényállások közé sorolta az orvvadászat és az orvhalászat külön nevesítését, az egészségügyi termék hamisítását és a közfeladati helyzettel való visszaélést is, valamint az együtt élők közötti lelki bántalmazást, ami a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Szintén új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amellyel az illegális migráció ellen lépnének fel – ismertette.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban közölte: a kábítószerfogyasztás szintén önállóan nevesítve, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett vétség lesz, és a javaslat a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszünteti.

Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége megszűnik, ez a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni – mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi gyakorlat az sugallta, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, hiszen az ember elmegy néhány felvilágosító előadásra és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

Elmondta azt is, hogy a javaslat szerint változik a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás is: a szexuális erőszak tényállásában vonják össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak eddigi tényállását, és súlyosabban büntetik a bűncselekményt a sérttet életkora szerint. Az ittas járművezetés esetén a változások közé sorolta, hogy a javaslat meghatározza a pontos alkoholkoncentráció értékét, és kötelezően alkalmazandó büntetésként határozza meg a vezetéstől való eltiltást.

Répássy Róbert kiemelte: a javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az új Btk.-nak ugyanolyan sikere és hosszú élete lesz, mint a matuzsálemi kort megérő, 1878-as Csemegi-kódexnek, amelynek egyes részei 1962-ig hatályban voltak, de reméli, hogy az új kódex meghatározó ideig, a jogalkalmazók által elfogadottan, és a kitűzött célnak megfelelően, felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.

A kormány célja, hogy rend legyen az országban

Varga István a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka arról beszélt, hogy a Fidesz támogatja a javaslatot, amely alkalmas, hogy az új kihívásoknak megfeleljen, és amelynek megalkotására azért volt szükség, mert az 1978-as jogszabály ezer sebből vérzett. Üdvözölte a büntetési tételek szigorítását, és azt mondta: a jelenlegi kormány legfőbb célja, hogy rend legyen az országban. Nem csodafegyver az új Btk., és nem a büntetési tételek szigora fogja a társadalmi problémákat, amelyek feszítenek bennünket a 21.században, megoldani – fejtette ki.

Képviselőtársa állítására reagálva azt mondta: Magyarországon nem tombol a bűnözés, de a struktúrája megváltozott, és nem az a fajta bűnözés van, mint öt vagy tíz éve volt. “Egy kis társadalmi csoport”, visszaesőként, rendszeresen bűncselekményekből szerzi meg a mindennapi betevőt – mutatott rá, hozzátéve: aki ezt teszi, annak börtönben kell lennie. Az új viszonyoknak megfelelően megjelentek az intellektuális bűncselekmények – folytatta, majd kitért a kábítószerrel összefüggő cselekményekre is. Magyarország pestise jelenleg a kábítószer, ezzel valamit kezdeni kell – fogalmazott.

Nyilvánvaló, értékrend választásra van szükség, aminek két pillére a család, és az iskola, a büntetőjog eszköze csak ezután következik. Ha az értékrend terén nem történik változás, akkor a büntetőjog eszköze kevés lesz – jegyezte meg. Ugyanakkor üdvözölte az előterjesztés ezen pontját, és azt mondta: semmiképp nem fogják liberalizálni, sőt ha kell, tovább szigorítják. Azt kérte, hirdessenek totális háborút a terjesztők ellen, és Budapesten valamint a nagyvárosokban legalább a középszintű terjesztőket kapják el.

Külön kiemelte, hogy bekerült a rongálás törvényi tényállása közé a falfirkálás, graffiti. Ezzel kapcsolatban azonban módosítást kezdeményeznek, tovább emelve a büntetési tételt – jelezte. Varga István a családon belüli lelki bántalmazásra vonatkozó passzust végiggondolná, mert szerinte a gyakorlati alkalmazásnál probléma lesz. Az elzárásról és a sportrendezvények látogatásának tiltásáról azt mondta: előbbinél nem talál kivetnivalót, utóbbiról pedig kiemelte, Magyarországon is megjelent a sporthuliganizmus, ezeket az embereket, ha olyan súlyú az eset, helyes, ha eltiltják.

(MTI – fidesz.hu)

A parlament egynapos ülést tart a hét utolsó munkanapján, a házelnök napirendi javaslata alapján ezen a napirend előtti felszólalásokat követően nem hangzanak el interpellációk, azonnali kérdések és kérdések. A képviselők elsőként a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő törvénymódosításhoz benyújtott módosító javaslatokról dönthetnek. Az előterjesztés zárószavazását ezt követően csak abban az esetben tarthatják meg, ha nem változik az eredeti javaslat, erre azonban kevés esély van, mivel az indítványhoz kormánypárti és bizottsági módosító javaslatok is érkeztek.

Az Országgyűlés ezt követően határoz a távközlési adó bevezetéséről. A parlament elsőként a módosító javaslatokról szavaz, ám ezúttal várhatóan nem változik a kormány eredeti előterjesztése, így a képviselők elfoghadják az indítványt. Ez alapján a távközlési adót július 1-jétől vezetik be, ténylegesen pedig augusztustól szedik be a vállalatoktól, úgy, hogy a telefonálások után az első 10 perc adómentes lesz, efölött azonban minden perc 2 forinttal adózik, hasonlóan az SMS-ekhez és MMS-ekhez. A kormány tervei alapján az adó a magánszemélyekre vetítve havonta legfeljebb 700 forint, a cégeknek pedig maximum 2.500 forint lehet. A távközlési cégekre kivetett adótól évi 44,4 milliárd forintos bevételt vár a kormány.

A határozathozatalok követően négy új előterjesztés részletes vitájával folytatódik a parlamenti ülés a napirendi javaslat szerint. Elsőként a fideszes Koszorús László idei költségvetéshez benyújtott módosító javaslatát kezdhetik tárgyalni, amely a genfi székhelyű CERN részecskegyorsító kutatóintézet informatikai adatközpontjának, az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet 8,5 milliárd forintos beruházásának szán állami támogatást. A magyar pályazat 28 jelentkező közül került ki nyertesként, így az új központ Csillebércen épülhet fel 2013 elejére, és ultra szélessávú hálózati kapcsolat hoz létre Genf és Budapest között. Később két sportcélú törvénymódosítás általános vitáját bonyolíthatja le a Ház.

Mindkét javaslatot a fideszes Bánki Erik jegyzi, előbbi a Budapesti Olimpiai Központ, vagyis a Puskás Ferenc Stadion környékének rehabilitációjáról rendelkezik úgy, hogy egy a “sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat nyújtó épületegyüttes” jöhessen létre. A kormánypárti politikus egyebek mellett kezdeményezi, hogy a beruházáshoz ne kelljen kikérni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozzájárulását, engedélyét; az elkészült építmények pedig a magyar állam tulajdonába és az építtető vagyonkezelésébe kerüljelenek.

Bánki Erik javaslata alapján az építkezés során nem kellene majd alkalmazni például a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, továbbá az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló jogszabály településrendezési eszközökre vonatkozó rendelkezéseit. A politikus szorgalmazza továbbá, hogy az épületek akkor is elkészülhessenek, ha azok nem felelnek meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló belügyminisztériumi rendelet épületek közötti távolságra vonatkozó előírásainak. Bánki Erik emellett az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet úgy alkalmazná, hogy a beruházás megengedett legkisebb zöldfelülete húsz százalék, a megengedett legnagyobb építménymagasság ötven méter, az épületek legmagasabb pontjára vonatkozó megengedett legnagyobb érték pedig nyolcvan méter lehessen.

(MTI – fidesz.hu)