A közszolgálati pályára lépők az egész országért fognak dolgozni, és a kormány mindent megtesz, hogy stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítson mindenkinek ebben a szektorban – hangoztatta Rétvári Bence a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-tudományi karán szerdán Budapesten. Ugyanitt Mihalovics Péter miniszteri biztos többek között arról beszélt, hogy sikeres ifjúság nélkül, nincs sikeres Magyarország.

A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok című rendezvényen rámutatott: a közigazgatásban, a közszolgálatban minden lépésnek és intézkedésnek a végső célja, hogy tízmillió polgár életét jobbá tegyék. A kormány azon dolgozik, hogy a hallgatók olyan közszolgálati pályára lépjenek ki, amely élethosszig egyfajta biztonságot garantál, ha partnerek abban, hogy képezik önmagukat.

A közigazgatásban dolgozni alázatot és komoly empátiát igényel – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus, hozzátéve: “itt a főnököd maga az állam, és ennél befolyásosabb főnököt nehezen szerezhet valaki magának”. Kitért arra, a kormány felelőssége, hogy átalakítsa azokat a rendszereket, amelyek az elmúlt húsz évben nem működtek megfelelően. Ezek az átalakítások az eljárási szabályok módosítása mellett érintik a végrehajtásban részt vevő emberek  hozzáállását, adott esetben összetételét is – jelezte.

Rétvári Bence szólt a fiatalok számára indított programokról is. Mint kifejtette: a “Regeneráció” elnevezésű általános betekintést kínál a közszolgálat működésébe, a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjban részesülők pedig féléves magyarországi gyakorlat után néhány hónapot uniós államigazgatási szerveknél töltenek. Hozzátette: a közigazgatási korfa 40 éves kor felé meglehetősen “elvékonyodik”, ezért fontos a fiatalok belépése a rendszerbe, illetve, hogy minél tovább bent maradjanak. Az állam és kormány pedig igyekszik mindenki számára ebben a szektorban stabilitást és kiszámíthatóságot garantálni.

Magyarország számít a fiatalokra

Mihalovics Péter miniszteri biztos az ifjúsági szolgáltatások bővítését és a fiatalok identitásának erősítését hangsúlyozta. Kiemelte: Magyarország számít a fiatalokra, sikeres ifjúság nélkül, nincs sikeres Magyarország. Olyan Magyarország alapjait szeretnék lerakni, ahol minden fiatal törődik a hazájával, mert úgy érzi, hogy a hazája törődik vele – fogalmazott.

Kitért arra, hogy a januárban bemutatott Új nemzedék Jövőjéért Program négy területen javasol beavatkozást: a karrier-tervezés, a szabadidő eltöltése, a családalapítás tekintetében és az állampolgári aktivitás területén. Az egyetem karán kedden indult, március 7-ig tartó Ostrakon Szakmai és Kulturális Napok keretében számos programot rendeznek a közélet, a kultúra és a sport területén. Előadás hangzik el többek között az önkormányzati reformról, a magyar filmről, a gazdasági válság okairól és fenntartható fejlődésről.

A Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal integrációjának fő célja a katonai nemzetbiztonsági tevékenység hatékonyabb ellátása – hangsúlyozta Hende Csaba honvédelmi miniszter a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat állománygyűlésén.

Az eseményen, február 14-én – amelyen részt vett dr. Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke is – Hende Csaba kiemelte: az összevont Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatban (KNBSZ) biztosítható a felderítő és az elhárító tevékenység egységes vezetése, a feladatok összehangolt ellátása. A támogató rendszerek egyesülésével, a tervezés és koordináció, a biztonság, a gazdálkodás, a műszaki fejlesztés feladatainak közös megoldásával nem csak jelentős létszámcsökkentés történt, de így kevesebb objektumot hatékonyabban, és a dologi kiadások jelentős megtakarításával lehet üzemeltetni.

A miniszter a módosított nemzetbiztonsági törvény rendelkezései kapcsán kiemelte: a KNBSZ irányításában nincs változás, a kormány továbbra is a honvédelmi miniszter útján irányítja a szolgálatot, illetve a parlamenti ellenőrzését és törvényességi felügyeletét továbbra is az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, illetve a Honvédelmi és Rendészet Bizottság látja el.

Hende Csaba megfogalmazta elvárásait is. Elhangzott: a vezetői szintek és a vezetők számának csökkenésével az információáramlás gyorsabb kell, hogy legyen. A korábbi párhuzamosságokat – a munkában, a felelősségben, és az anyagi ráfordításokban – el kell kerülni. Legyen még erősebb a külföldi missziókban szolgáló magyar katonák nemzetbiztonsági védelme. Az új szervezet hatékonyabban használja fel a humán és anyagi erőforrásokat. A szervezeti elemek teljes integrálása április 30-ig fejeződjön be.

A honvédelmi tárca vezetője megerősítette, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra úgy tekint, mint egy olyan alakulatra, amely mindig a legelső vonalban van, amikor a nemzeti érdekért kell küzdeni. Olyan alakulatra, amelyen nagyon sok múlik, ha a nemzet biztonságáról van szó, és aminek mindig a lehető legmagasabb szinten kell teljesítenie.

Kovács József altábornagy, a KNBSZ főigazgatója jelentésében kitért az eddig elvégzett feladatokra, a jogelőd szervezetek integrációjával kapcsolatos tevékenységre, a szervezeti korszerűsítésre, valamint a további teendőkre.

(kormany.hu)

A kormány egyik legfontosabb feladata 2012-ben is a foglalkoztatás bővítése. Ennek megsegítésére jött létre a versenyszféra országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetei, valamint a kormány közti konzultációs fórum – hangsúlyozta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerdán, a megállapodás ünnepélyes aláírásakor.

Czomba Sándor kiemelte: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozása minden konkrét helyi érdek felett helyezkedik el. A versenyszféra országos munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervei és szövetségei, valamint a kormány a gazdasági növekedés elősegítése, a versenyképesség javítása, az üzleti környezeti fejlesztése, valamint a társadalmi párbeszéd versenyszférán belüli erősítése érdekében hozta létre a konzultációs fórumot – ismertette Czomba Sándor.

A VKF tagjai: Magyarország kormánya, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSzOSz), a Munkástanácsok Országos Szövetsége, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége.

Czomba Sándor úgy fogalmazott: ezek a szervezetek döntő többségében lefedik az érintett érdekképviseleteket. Már eddig is több konkrét ügyben, például a bérkompenzáció, a szakképzés, illetve a felnőttképzés ügyében is több egyeztetés történt ezekkel a szervekkel – mutatott rá az államtitkár.

Az államtitkár kiemelte: a VKF teret ad a foglalkoztatáspolitikáról és a munka világáról való közös gondolkodásnak a kormány, a munkaadók és a munkavállalók számára.

Háttér

A VKF legfőbb konzultációs fóruma a testületi ülés, melyre szükség szerint, de naptári félévenként legalább egy alkalommal kerül sor. Tagjai a miniszterelnök, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, a szakszervezeti szervezetek létesítő okirata szerinti vezetője, a munkáltatói szervezetek létesítő okirata szerinti vezetője, valamint a Monitoring Bizottság vezetője. A Monitoring Bizottság a testületi ülés munkáját segíti állandó bizottságként.

A megállapodást VKF létrehozásáról és ügyrendjének megállapításáról Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke, Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke írták alá.

A VKF létrehozásáról és ügyrendjének megállapításáról szóló megállapodás a kapcsolódó anyagok közt található.

(kormany.hu)

A Magyarországnak szánt kohéziós kötelezettségvállalások 2013-tól történő részleges felfüggesztésére tett szerdai európai bizottsági javaslat megalapozatlan és méltánytalan – olvasható Szijjártó Péter és Giró-Szász András szerdai, közösen kiadott közleményében.

Közlésük szerint érthetetlen, hogy az Európai Bizottság miért hagyta figyelmen kívül a tényeket: Magyarország költségvetési hiánya – az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először – 3 százalék alatt volt 2011-ben és 3 százalék alatt lesz idén is, amellyel a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatjuk magunkénak az Európai Unióban.

Megjegyzik: mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, melyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, amely így szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről a miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét.

A kormány tehát minden, a vonatkozó uniós elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges döntést meghozott. A Bizottság szerdai javaslata jogi szempontból is vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót.

A tények azt bizonyítják, hogy a kormány gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot. A kormány természetesen továbbra is készen áll a folyamatos konzultációra az Európai Unió intézményeivel – zárul a közlemény.

A kormány gazdaságpolitikájának alapja a költségvetési egyensúly helyreállítása melletti szilárd elkötelezettség, melyet következetesen érvényesíteni kíván. A kormány célkitűzése, hogy az államháztartás hiánya tartósan a GDP 3%-a alatt maradjon és évről-évre folyamatosan csökkenjen. Mindezt strukturális intézkedésekkel kívánja elérni.

A Széll Kálmán Terv alapján készült Konvergencia program, valamint a 2011. december hónapban elfogadott 2012. évi költségvetési törvény az államháztartás uniós módszertan szerinti 2012. évi hiánycélját a GDP 2,5%-ában határozta meg. Ezt a hiánycélt a kormány minden körülmények között biztosítani kívánja.

Tekintettel arra, hogy a nemzetközi pénzügyi válság korábban prognosztizált időszakának elhúzódására lehet számítani, a kormánynak minden eszközt meg kell ragadnia annak érdekében, hogy a válság következményeit előrelátó módon kezelje és a kitűzött államháztartási hiányt ne lépje túl.

A kormány által elfogadott 1036/2012. (II. 21.) Korm. határozat, mely a 2012. és 2013. évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges további intézkedéseket tartalmazza, hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a nemzetközi válság közepette is – érdemi tartalékok megőrzése mellett – kivédje a költségvetési hiánycélt veszélyeztető külső kockázatokból eredő hatásokat. A kormány ezen határozatával a 2012. évi költségvetés végrehajtását erősíti meg – vagyis nem kiigazítást hajt végre, annak elfogadott irányán nem változtat.

A határozatban szereplő, a kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél elrendelt beszerzési tilalom és ennek feloldására vonatkozó engedélyezési eljárás nem új intézkedés, ezt a tavaly elfogadott 1316/2011 (IX. 19.) számú kormányhatározat mind tartalmát, mind eljárását tekintve azonos módon írta elő.

(kormany.hu)

Vérre megy a hazánk ellen indított nemzetközi lejárató kampány, mert az európai baloldal olyan válságba került, amikor már csak ezekkel az ócska trükkökkel tud védekezni – fejtette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő és politológus.

– Mi annak a játszmának a valós tétje, amelyben – látszólag – az egész európai államszövetség áll szemben Magyarországgal?

– Tavaly nyáron kezdődött minden, amikor Borut Pahor – akkori szlovén miniszterelnök – zárt ajtók mögött megtette ama bizonyos kijelentéseit („Ahogy vége a magyar EU-elnökségnek, politikailag azonnal és teljes mértékben elszigeteljük Magyarországot.”), amiket akkor még nem vettünk komolyan. Én sem.

– De akkor már ön blogolt róla.

– Igen. Blogoltunk erről, de én kicsit ironikusan kezeltem. Lehet, hogy ez tévedés volt, és nem készültünk föl erre a támadásra. Hogy mi van emögött? A baloldal is jól tudja, hogy rendkívül rosszul áll a szénája. Nem kapja meg a támogatottságot a társadalomtól, s ha jól számolom, csak négy szocialista miniszterelnök maradt az Európai Unióban, és a most éppen csatlakozni készülő Horvátországban van még baloldali kormány. Ehhez képest az Európai Néppártnak tizenhat vagy tizenhét miniszterelnöke van, ami óriási különbség. Ugyanakkor a kapitalizmus a harmincas évek óta éppen a legnagyobb válságát éli, s a baloldal valahogy ebből sem képes profitálni. Többek között azért, mert óriási törést szenvedett a kommunizmus összeomlásával. Talán már 1989-től kezdődően keresi a baloldal magának az új szerepet.

– És mit találtak ki?

– Csak az úgynevezett szivárványkoalíciót. Többféle kisebbségek, de óvatosan szelektált kisebbségek képviseletét. A történelmi kisebbségekkel nem, de a genderrel, a bevándorlókkal foglalkoznak. Ez pedig nem elég, nem mozgósít. Szép és dicséretes, ezeknek a csoportoknak az érdekeit, illetve a jogait valóban tisztelni kell, de ettől még nem jön létre a baloldal. Ugyanakkor Magyarországon ma nagyon legyengültek alakulatai, csaknem teljesen eltűntek. Ennek a tehetetlen politikai oldalnak a szemével nézve pedig azt látni, hogy egy közép-jobboldali párt, a Fidesz megszerzi a kétharmados többséget, és ráadásul elindítja a reformprogramot, nos ez egy kiváló célpontnak bizonyult. Szerintem ez adja meg a magyarázatot mindenre. Másik tényező pedig az, ami mögé bújnak: „Milyen jó, hogy ez a bizonyos ország ott van valahol keleten egy gyanús helyen, ahol érthetetlen és kiejthetetlen nyelvet beszélnek.” Ekkor kezdték keresni a részleteket, amiket aztán folyamatosan kifordítanak értelmükből, illetve félinformációkból dolgoznak – az olvasóra bízom, hogy hazudnak vagy tévednek.

– Például a magyar abortusz ügyében.

– Amikor két nagynevű – nem szükségszerűen nagyon baloldali – brit újságíró azt írja, hogy Magyarország alkotmánya tiltja az abortuszt, akkor már tudhatjuk, hogy itt valami nem stimmel. Sok mindent el lehet mondani az alaptörvényünkről, de ezt történetesen nem.

– Mindez – gondolom – csak a jéghegy csúcsa. Mivel kell még számolnunk?

– Folytathatnám azzal, hogy a magyar baloldal is szerves része a dezinformálás folyamatának. Azt hiszem, hogy leginkább Bajnai Gordon Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány elnevezésű intézménye játszotta a legtöbb szerepet ebben – bár ezt bizonyítani nem tudom. Azt feltételezem, hogy ez a szervezet nagyon színvonalasan adta le a célinformációkat. Csak meg kell nézni a honlapjukat. Jó angolsággal megírt oldal, amelynek állításait nagyon sok baloldali elfogadja. A New York Times honlapján elérhető Paul Krugman-blog is innen vett át információkat. Ugyanakkor az újságírók nagy része – egyesek szerint négyötöde – inkább baloldali, nézeteik pedig abban tükröződnek vissza, hogy magát a hatalmat gyanakvással szemlélik, főleg akkor, ha ezt a hatalmat úgynevezett jobboldali kormány gyakorolja.

– Megbánták volna a legutóbbi uniós bővítéseket?

– Azt érzem, inkább az új tagállamok kerülnek pellengérre. Hollandiában egy szélsőjobboldali párt létrehozott egy közép-kelet-európai bevándorlók elleni honlapot. Ez a rasszista ügy mégsem keltett akkora hullámokat, mint az egyébként kettős mérce, amivel Magyarországot mérik. Nagyon érdekes és szomorú, hogy mi kerültünk a célkeresztbe, és nem vigaszként mondom, de mi csak első lépés vagyunk. Már Románia felé is kacsingatnak. Nagyon érdekes, hogy a környező országok igazából nem szálltak bele ebbe a nagy magyarellenes hullámba. A litvánok és a lengyelek kiálltak mellettünk, de számomra nagyon érdekes, hogy a csehek vagy a szlovákok nem szóltak. Ez már sokat jelent, valószínűleg ők is érzik, hogy mindez inkább Közép-Európának szól. Hasonlóan a francia és holland tiltáshoz, a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban. Azt hiszem, hogy Nyugaton ma már nagyon sokan sajnálják a 2004-es és 2007-es bővítést, és akkor már itt vagyunk. Hazajutottunk.

– Ön miként tekint a múlt heti, hazánkat elítélő strasbourgi EP-állásfoglalásra?

– Még nem tartunk ott, hogy ha valaki meglát egy magyart, azt azonnal lelőheti. Még nem kerültünk abba az állapotba, hogy bennünket teljesen kiközösítettek volna. Ez a határozat részben egyféle elégtétel a baloldal számára, amely lám, megmutatta, mire képes – szimbolikusan. Mindenesetre mindez leírja azt az egészen különleges állapotot, ami itt uralkodik az Európai Parlamentben, s ami egyetlen honi parlamentben nem tapasztalható meg: négy baloldali frakció – kommunisták, zöldek, liberálisok, szocialisták – gyönyö­rűen együttműködnek ilyen „emberjogi kérdésekben”. Különleges állapot ez, ami különleges dolgokat eredményez.

– Ennyire zavaró lehet bizonyos körökben, hogy a Fidesz szerintük túlnyerte magát?

– A legutóbbi választások idején még azt válaszoltam volna, hogy nem. Ma azonban már látom, hogy vannak olyanok, akik egészen beleélték magukat ebbe az egészbe, s már azt hiszik, a Fidesz léte egymagában személyes támadás és sértés ellenük. Ezek az emberek úgy élik meg saját identitásukat, hogy valahogyan meg akarják menteni a világot a Fidesztől. Mert szerintük a Fidesz – mint tudjuk – maga a patás ördög, és én ezek szerint egy ördögfióka vagyok, sőt mindenki, aki az irodámban dolgozik, az is egyre kisebb ördögfióka. Csak ezt tudtuk elérni. Nem tettük le az ördögvizsgát. De lehet, hogy majd megkérjük a baloldali képviselőket, szíveskedjenek megmérni bennünket.

– Képesek az Orbán-kormány megbuktatására ezek a „vizsgáztatók”?

– Biztos vagyok abban, hogy léteznek Magyarországon olyanok is, akik hisznek egy forradalom elsöprő erejében, amivel meg lehet buktatni a számukra illegitim Fidesz-kormányt. Az viszont, hogy a választók többsége még mindig a Fideszt preferálja, nem zavarja őket. Mert ők ideológiai indíttatásból közelítik meg a problémát. Ha ezt a forgatókönyvet nézzük, akkor ez nagyon aggasztó. Azt jelenti, hogy a baloldal számára egy demokratikusan megválasztott kormány illegitim. És nem tudom, hogy az egész európai baloldal hajlandó lenne-e egyáltalán belemenni egy ilyen stratégiába. Az biztos, hogy vérre megy a harc, és az első számú célpont Európában Orbán Viktor. Őt valahogyan nagyon nem szeretik. Valószínűleg nem is akarják megérteni, hogy van az, hogy ennek ellenére a magyar szavazók többsége még mindig mellette áll. Ráadásul – pechükre – beindult a kurucosodás. Minél inkább támadják Magyarországot, annál inkább fölsorakoznak a Fidesz mellé az emberek. Január 2-án az Opera elé vonult – legyünk nagyvonalúak – hetvenezer ember. Január 21-én a békemenetben – legyünk mértéktartók – mondjuk, csak négyszázezer ember demonstrált a kormány mellett – azért itt van ám némi különbség. Az első tüntetést mégis nagydobra verte a nyugati sajtó, míg a másodikról mintha elfeledkeztek volna. Ennek ellenére mégsem tetszik bírálóinknak, hogy mi értjük e kettős mércét. A baloldalt részesítik mindenkor előnyben, nem a magyar népet.

– Ha pedig nem hallgatnak a békemenetről, akkor leantiszemitázzák a résztvevőit.

– Külön probléma, amikor valakire ráragasztják ezt a bélyeget, mert akkor még az illetőnek saját magának kell bebizonyítani ártatlanságát. Közben pedig az egész európai jogrendszer abból indul ki, hogy létezik a vélelmezett ártatlanság. Hiába kérjük, bizonyítsák is azt, amit állítanak, azt válaszolják: „Nem kell bizonyítani, mi ezt tudjuk.” Akkor mi most hol is vagyunk? Erdőben, dzsungelben vagy valamilyen mocsárban? Azt hiszem, mindenképpen valamilyen kellemetlen helyen. Ez egy egészségtelen állapot, és nem tudom, hogy hosszú távon – ami öt vagy hét évet jelent – mi történik az európai baloldallal? Lehet, hogy ha nem is az utolsókat rúgja, de olyan válság szélén áll, ahol csak ezekkel az ócska trükkökkel próbálja magát megmenteni.

– Azért nem szeretik a magyar miniszterelnököt Európában, mert attól tartanak, hogy más nemzetek is követhetik a példáját?

– Orbán Viktor tényleg előfutára egy valamennyire átalakuló európai politikai (és valamennyire szocioló­giai) rendszernek. Ez nem az én gondolatom, hanem Ivan Krasztev kiváló bolgár politológiai elemzőé. Aki szerint vissza-visszatérünk abba az irányba, ahol ezek a szivárványkoalíciók negyedleges szerepet fognak játszani, és az dönti majd el a politikai irányvonalat, amit a többség akar. Ez természetesen szétrombolja az egész baloldali gondolkodás alapjait.

(fidesz.hu, Kristály Lehel – magyarhirlap.hu)

Ha a fővárosi polgármesterek ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal, akkor “meghajlik” az akaratuk előttük, ám igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ez a legjobb megoldás – mondta el Navracsics Tibor a Hír TV-nek, kitérve arra is, hogy nem szeretné, ha a járási hivatalokat aktív parlamenti képviselők vezetnék.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn közölte, hogy a budapesti kormánypárti képviselők, akik polgármesterek is egyben, ragaszkodnak ahhoz, hogy minden kerületben legyen járási hivatal.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban a Hír TV kedd esti műsorában kifejtette: “ha a budapesti kerületi polgármesterek gyomra ezt beveszi, hogy 23 polgármesteri hivatal és 23 polgármester mellett 23 kormányhivatal és 23 kormányhivatal-vezető jöjjön létre, és ez a közigazgatás racionalizálásába az ő részükről belefér, akkor én meghajlok az ő erejük előtt. Ők pont 22-vel vannak többen, mint én”. Hangsúlyozta ugyanakkor, abban bízik, sikerül meggyőznie a kerületi polgármestereket, hogy nem ez a legjobb megoldás. Hozzátette: a Budapestre tervezett hét járási körzet – amennyit a közigazgatási tárca eredetileg javasolt – nincs kőbe vésve.

Kitért arra is, szeretné, ha a járási hivatalokat nem aktív országgyűlési képviselők, hanem szakemberek vezetnék. “Nem szeretném, ha elrontanánk ezt a közigazgatási reformot egyesek egyéni ambíciói vagy egyéni sértettsége miatt” – fogalmazott.

A bírák nyugdíjazásának uniós kritikájára adott magyar válaszról szólva a tárcavezető kifejtette: a terveik szerint az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal elnöke minden évben meghatározna egy olyan státuszszámot – az “önkényes kiválasztás” elkerülése érdekében -, amelyet a “továbbszolgáló” bírák tölthetnének be pályázat útján. Ezt a megoldást egyébként általánossá tennék az egész közszférában.

Az EU-s kohéziós pénzek befagyasztásáról szólva Navracsics Tibor azt mondta: abban bízik, hogy igazi veszéllyé nem válik, hiszen az intézkedés csak 2013. január 1-jén lépne hatályba, mégpedig akkor, ha Magyarország nem tudná hitelt érdemlően bizonyítani, hogy európai uniós tagságának kezdete, vagyis 2004 óta először a kormány idén három százalék alá tudja szorítani a költségvetési hiányt. Reméli azonban, hogy a kabinet az év során ezt hitelt érdemlően bizonyítani fogja majd. “Már most hoztunk olyan lépéseket, amelyekkel igyekszünk meggyőzni a bizottságot arról, hogy igenis három százalék alatt tartható (a hiány), de az év folyamán még ha szükséges, hozunk további intézkedéseket” – mondta, megjegyezve ugyanakkor, megérti az Európai Bizottságot, hiszen ha egy ország belép egy szervezetbe, és elfogadja annak szabályait, ám hét éven keresztül nem teljesíti a feltételeket, akkor “viszonylag természetesnek tekinthető”, hogy ezzel jár valamilyen szankciórendszer.

A miniszterelnök-helyettes szerint egyébként “még mindig Őszöd árát fizetjük”, az akkori kormányok hitelvesztését: “ha mondunk valamit, három biztosítékot kérnek rá, hogy elhiggyék”.

Beszámolt arról is, hogy a Velencei Bizottság – a mostani konzultációk után – késő tavasszal újabb hat magyar sarkalatos jogszabályt – köztük a nemzetiségi, az Alkotmánybíróságról szóló és a választójogi törvényt – is áttekint majd.

(MTI, kormany.hu)

Magyarországon a szólásszabadság “él és virul”, a kormány megkap minden lehetséges bírálatot – mondta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár az Euronews tévécsatornának adott keddi nyilatkozatában.

A műsorban zömmel a nézők által megfogalmazott kérdésekre válaszolt az államtitkár. A véleménynyilvánítás szabadságának magyarországi helyzetét firtató kérdésre azt mondta: szerinte mindig lehet példát találni szélsőséges véleménynyilvánításra, de ebből nem helyes általánosító következtetéseket levonni. A Klubrádió ügyének, illetve a közmédiával kapcsolatos éhségsztrájknak a kiemelését az összkép szempontjából félrevezető jellegűnek nevezte.

Kifejtette, hogy a kormányoldal túl van néhány nagyon kemény intézkedés megtételén, és az időközi választásokat nagyjából ugyanolyan arányban nyerte meg, mint amilyen arányban győzött a 2010-es parlamenti választásokon. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: a választási ciklusok félidejében általánosan megfigyelhető jelenség, hogy csökken a politika iránti bizalom vagy a kormánypártok támogatottsága.

“Nyolc év rossz kormányzás után a mostani kabinet intézkedett a szélsőjobbal szemben”

A romákról szólva Kovács Zoltán emlékeztetett: a rendszerváltás után nagyon sok tennivaló keletkezett annak érdekében, hogy a romákat a nyugati társadalom elvárásainak megfelelő módon integrálják. Hozzátette, Magyarország a tavalyi EU-elnöksége alatt kezdeményezte az európai roma stratégiát, és azt követően a tagországok közül elsőként nyújtotta be az EU-nak saját romaintegrációs elképzeléseit.

Azzal a riporteri megjegyzéssel kapcsolatban, hogy többen mégis hangot adtak a kisebbségek magyarországi helyzete miatti aggodalmuknak, az államtitkár megjegyezte: nyolc év rossz kormányzás után a mostani kabinet volt az, amely a romastratégia megalkotása mellett intézkedett a szélsőjobbal szemben, és betiltotta a félkatonai szervezetek parádézását. Utalt arra is, hogy Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb létszámú zsidó közössége, amelynek virágzó kultúrája a magyar kultúra szerves része.

A csatlakozás nem szándékok vagy vágyak kérdése

Kovács Zoltán kérdést kapott az euróövezethez való magyar csatlakozási tervekre vonatkozóan is. Leszögezte, hogy a csatlakozás nem szándékok vagy vágyak kérdése, hiszen amikor Magyarország 2004-ben belépett az EU-ba, akkor azt is elhatározta, hogy a lehető leghamarabb csatlakozik az eurózónához is. Az eurózónabeli tagság azonban most nem azonnal projekt Magyarország számára – folytatta. Szerinte számos kérdést kell még előbb megválaszolni, nem csupán a csatlakozás előtt állóknak, hanem a jelenlegi zónatagoknak is.

A kommunikációs államtitkár megerősítette, hogy Magyarország az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal olyan megállapodást akar kötni, amely pénzügyi értelemben “biztonsági hálót” jelent az országnak. E háló megléte – tette hozzá – azt szolgálhatná, hogy “folytathatóak legyenek azok a szerkezeti reformlépések, amelyek fenntartható pályára állítják az országot”. Másfél évvel ezelőtt – emlékeztetett – Magyarország az összeomlás határán volt, de azóta sikerült három százalék alá szorítani a deficitet. A mostani, megalapozott számok azt tanúsítják, hogy az irány jó – vélekedett.

Kovács Zoltán cáfolta az egyik kérdésben megfogalmazott feltételezést, miszerint Magyarországon ma az állami iskoláknál több támogatást kapnak az egyházi iskolák. Azt mondta, intézkedéseik éppen azt célozták, hogy megszüntessék az egyházi iskolák e téren tapasztalt hátrányát.

Rogán Antal kedden az Országgyűlésben jelentette be, hogy az árfolyamgát rendszerét érintő törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújt be a Fidesz.

A Magyar Bankszövetséggel egyetértésben szeretne dönteni a Fidesz az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslatról – nyilatkozta Rogán Antal, a kormánypárt képviselője kedd este az MTI-nek, hangsúlyozva: a bankszövetség álláspontjának megszületése után és azt figyelembe véve határoznak majd a parlamentben arról a módosító indítványról, amely nem a lakásértékhez, hanem a hitelösszeghez kötné az árfolyamrögzítés igénybevételének lehetőségét.

Rogán Antal kedden az Országgyűlésben jelentette be, hogy az árfolyamgát rendszerét érintő törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújt be a Fidesz, és egyeztetést kezd arról a kabinettel és a bankszövetséggel. A parlament gazdasági bizottságának elnöke a fideszes Németh Zoltánnal közösen terjesztette a Ház elé a módosító indítványt, amelynek lényege, hogy kiterjesztené az árfolyamgát lehetőségét, így azt “gyakorlatilag mindenki igénybe vehetné a devizahitelesek közül”.

Ha a lakásértékhez kapcsolódó elképzelés valósul meg, sokan kiesnek az árfolyamrögzítés lehetőségéből

A módosítás nyomán az kaphat árfolyamrögzítést, akinek a felvételkori hitelösszege nem haladja meg a 30 millió forintot. A gazdasági bizottság elnöke szerint problémás lenne a lakásértékhez kötni a rögzítést, mert az nem egy objektív kritérium, hiszen a hitelszerződésekben nincs rögzítve az ingatlan értéke, vagyis nem lehetne egyértelműen megállapítani, hogy valaki jogosult-e az árfolyamgátra vagy sem. Ha a lakásértékhez kapcsolódó elképzelés valósul meg, sokan kiesnek az árfolyamrögzítés lehetőségéből – hívta fel a figyelmet. Ha viszont a hitelösszeghez kötnék az árfolyamrögzítés intézményét, akkor szinte minden érintett igénybe vehetné azt – mutatott rá Rogán Antal.

Kiemelte azt is: “tisztában vagyunk azzal, hogy ez a bankszövetséggel kötött megállapodásban másként szerepel. Ezért a javaslatunk nem ultimátum, hanem valóban javaslat”. Ezzel összefüggésben elmondta, járt a bankszövetség elnökénél, tájékoztatta őt, és arra kérte, vizsgálja meg a testület, hogy el tudja-e fogadni módosító indítványukat. A politikus – mint ismertette – azt a választ kapta, hogy kezdeményezésüket a bankszövetség elnökségi ülése elé terjesztik.

“A parlamentben akkor fogunk erről dönteni, ha a bankszövetség álláspontja megvan. Ha a bankszövetség nem támogatja, vagy ehhez képest kompromisszumot javasol, akkor mi ezt figyelembe fogjuk venni a döntés során” – jelentette ki a fideszes képviselő, hangsúlyozva, hogy a Magyar Bankszövetséggel egyetértésben szeretnének dönteni a jogszabályról. Azzal kapcsolatban, hogy a szintén fideszes Heintz Tamás módosító javaslata az árfolyamrögzítésnél alkalmazott árfolyamok közül csökkentené a japán jennél alkalmazott mértéket, a tervezett 2,5 forintról 2 forintra, Rogán Antal azt mondta: erről a módosító javaslatról nem döntött a frakcióelnökség.

2012 végéig lehet belépni az árfolyamgát új rendszerébe

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló jogszabályt módosítható törvényjavaslat szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe való belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznának a rögzített árfolyam időszakában az indítvány szerint.

A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósnak csak a tőkerészt kell majd megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Egy meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci frank esetén 270 forint/svájci frank, euró esetén 340 forint/euró, japán jen esetén 3,3 forint/jen) felett a törlesztőrészlet legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az állam fizeti ki.

(MTI – fidesz.hu)

Az igazságügyért felelős államtitkár szerint a jövőben a jogos védelem büntethetőséget kizáró ok lesz. Répássy Róbert az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a halálbüntetést nem vezetik be, viszont szigorúbban védik a gyermekek jogait.

Az új Büntető Törvénykönyv elfogadása után szigorúbb büntetések várnak a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények elkövetőire – mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium igazságügyért felelős államtitkára.

“A jövőben szigorúbban védjük a gyermekek jogait, legyen szó akár szexuális, akár más jellegű bűncselekményről. Ráadásul öt évig nem évül el az ilyen eset, a sértettek akár később is tehetnek feljelentést” – tette hozzá a politikus.

Répássy Róbert kiemelte: meghatározzák azt is, hogy mikor nem kell mérlegelni az önvédelem mértékét. Ezt kiterjesztik arra is, ha fegyverrel hatolnak be a házhoz tartozó magánterületre is.

Az igazságügyért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy a kormánynál és a minisztériumnál sincs napirenden a halálbüntetés bevezetésének kérdése. A politikus szerint ez sokáig nem is változik, mert a legtöbb európai ország sem alkalmazza a halálbüntetést.

(inforadio.hu – fidesz.hu)