Bús Balázs: Óbuda legnagyobb gondja a közlekedés és az árvízvédelem

Nincs egyetértés egy fővárosi, közlekedésfejlesztési projektről. E probléma tisztázását kértük Bús Balázs polgármestertől, aki beszélt a kormányzathoz fűződő viszonyról, a kerület jövőbeni programjairól.Az Árpád-fejedelem út – Szépvölgyi út csomópontjában vezetnék le a közúti forgalmat a Slachta Margit rakpartra. Egyebek mellett ez az elképzelés is szerepelt a Duna-parti építési szabályzatban, melyet a Fővárosi Közgyűlés megvitatásra érdemesnek talált. Egyetért a fejlesztés szükségességével?

Azzal egyetértek, hogy a rakpart, a vízpart és a lakóterületek kapcsolatát érdemes több ponton létrehozni. Óbudának azonban még mindig a legnagyobb gondja a közlekedés. Hiányzik az M0 északi szektora, a teherforgalom a sűrűn lakott területekre zúdul, jelentősen túlterhelve az úthálózatunkat.

A HÉV vonal a III. kerületben négy közúti, szintbeli kereszteződésen is áthalad, rendkívüli torlódásokat okozva a gépjármű közlekedésben. Amikor felmerült a Határ útnál egy újabb szintbeli kereszteződés építése, akkor azt a BKK azzal utasította el, hogy megnőne a HÉV menetideje. A megoldás véleményünk szerint a szintbeli kereszteződések megszüntetése lenne, tehát a sínpályáját le kell süllyeszteni terepszint alá. Az esztergomi vasút esetében is szerencsétlen megoldás született, hisz az új elkerülő út itt is elválaszt, ahelyett, hogy a vasút pályáját lábakra állították volna, mint Berlinben vagy New Yorkban.

Mivel más óbudai példákon már láttuk a szintbeli csomópont hatásait, nem támogatjuk azt a Szépvölgyi útra tervezett esetében sem. Sajnos a III. kerület főépítészének észrevételeit a Főváros illetékesei teljesen figyelmen kívül hagyták.

Milyen megfontolás állhat a koncepció mielőbbi fővárosi elfogadtatása mögött?

A fő problémát a rózsadombi autós lobbi érdekérvényesítésében látom. 

A Margit híd felújításakor megváltoztatták a forgalmi rendet, északra, az Árpád hí felé terelve a II. kerület közlekedésének egy részét. A hídra felvezető sávokat bővítették dél felől, északról viszont – az óbudaiak kárára szűkítették. Értelmetlen harc folyik a kötöttpályás közlekedés ellen. A fonódó villamos helyes és szükséges beruházás volt, mégis vannak akadályozói. A rózsadombi autósokat ugyan lehet, hogy nem érinti a HÉV közlekedés, de észak-Óbuda és az északi agglomeráció lakóinak mégiscsak ez a fő közlekedési eszköze. Az Árpád fejedelem útja buszsávjának megszűntetése is arra utal, hogy a hegyvidéki autósok érdekérvényesítése erősebb volt a tömegközlekedéssel utazókénál.

A két kerület határán lévő csomópont kialakítása kapcsán konszenzus kényszer van a Főváros, illetve a III. és II. kerületek között. A Szépvölgyi út, Folyondár utca lámpás kereszteződéssé alakítása ügyéből kiindulva mennyire lesz  itt gördülékeny a jövőbeni együttműködés?

Kétséges számomra a II. kerület együttműködési szándéka, csak hárítást érzékeltem eddig részükről, a Folyondár utca – Szépvölgyi út csomóponti fejlesztés is egyhelyben áll. Itt sem vették figyelembe az észrevételeinket. Azt reméljük, hogy ez a hozzáállás a jövőben megváltozik.

 

A 2006-2017-es időszakra vetítve mi mondható el a kerület fejlesztéseiben megjelenő központi költségvetés forrásairól?

11 éve vagyok polgármester. Első ciklusomat még egy baloldali kormányzat és vele azonos fővárosi vezetés alatt teljesítettem. Ez az idő kerületi értékeink megvédéséért folytatott hadakozással telt, gondoljunk csak a Margit Kórház megvédésére. A fejlesztésekhez nem kaptunk támogatást. Ez 2010 után megváltozott, de a legjelentősebb fejlesztéseink 2014 után kaphattak új lendületet. Ebben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcsszerepet vállalt. A rendszerváltás óta nem kapott a kerület ilyen mértékű támogatást. 2019-ig mintegy 10 milliárdos fejlesztésre nyílhat lehetőségünk, melynek része a békásmegyeri piac megépítése is. Legutóbb a Derűs Alkony Gondozóház felújításához kaptunk 20 milliós kiegészítést és a Mészkő park is állami támogatással újulhatott meg. Azt látom, hogy mivel a közösségi tervezés nyomán jó tervek születnek, az állam is szívesen járul hozzá anyagilag.

Csak a Nemzetgazdasági Minisztériummal ilyen jó a kapcsolat, ami érthető, hisz Varga Mihály a III. kerület országgyűlési képviselője, vagy a kormányzat más szerveivel is?

Nem csak az NGM-mel, hanem a Belügyminisztériummal is, Pintér Sándor miniszter úr több óbudai projektet támogat. Legutóbb jeleztük például, hogy a Szentendrei úton vissza kellene szorítani a gyorsulási versenyeket. Szerencsére gyorsan kaptunk segítséget, a VÉDA kamerarendszer kiépítésének költségét 50%-ban magukra vállalták. Bízom abban, hogy az önkormányzat költségeihez a Főváros is hozzájárul majd.

A jövőt illető fejlesztési koncepciókat külön területcsoportokra osztották. Mit lehet tudni az összegző dokumentumokról?

Négy fejlesztési programot fogadott el önkormányzatunk képviselőtestülete. Az első az egészségügy területét érintő Örlős Endre Program. Nevét a Margit Kórház igazgató főorvosáról kapta. Tartalmát tekintve az egészségügyi szakrendelő, a háziorvosi rendelők következő évi fejlesztéseit foglalja össze, de érinti a Margit Kórház kormányzattal közös modernizálását, valamint a tüdőszűrő állomás átköltöztetését is a Csobánka téri rendelőbe. Természetesen folytatjuk a prevenciót szolgáló, korábbi szűrőprogramokat is.

Fischer Ágoston a múlt század fordulójától papként vezette Óbudán a Jó Pásztor-házat a Kiscelli utcában, ahová utcagyerekeket fogadott. Az ő nevét viseli szociális programunk. Olyan átfogó és konkrét fejlesztéseket tartalmaz, melyekre már most megvan a fedezet, emellett az időseknek és a nélkülözőknek járó juttatások terén is előrelépést jelent. A III. kerület rendelkezik a főváros legkiterjedtebb szociális hálózatával, melynek része a régóta megbízhatóan működő civil szervezetek sokasága. Ezzel együtt bővíteni szeretnénk az idősek szociális ellátását, amire az ismert demográfiai trendek alapján növekvő igény is mutatkozik.

Harmadik a Guckler Károly Program. A névadó a múlt század fordulójának híres erdőmestere volt, aki komoly érdemeket szerzett a Budai-hegyek, különösen a Hármashatárhegy kopár területeinek fásításában. A programban szereplő zöld területek fejlesztésével az ő törekvéseit folytatjuk. Budapesti viszonylatban a III. kerület rendelkezik az egyik legnagyobb zöld felülettel, ezzel együtt önkormányzatunk elindítja a közösségi fatelepítési tervét.

A Hadrianus Program azért viseli a római császár nevét, mert ő volt az első, aki a III. kerület jelenlegi helyszínén jelentős településfejlesztést hajtott végre Pannónia provincia helytartójaként. A terv a közterületek megújításának koncepcióit fogja össze. A közösségi tervezés keretében kidolgozott elképzelések megvalósítása azonban az uniós, illetve állami segítség mértékétől függnek. Emellett az épített értékek védelméről, az energiatudatosság erősítéséről, és a környezetvédelem kérdéseiről is részletesen lehet benne olvasni.

Keresés
Linkajánló