A mi kis dombunk

Április 27-én a hivatalos megnyitón Bús Balázs polgármester beszédében kihangsúlyozta,  a park is fontos, de talán még fontosabb az út, ahogy eljutottunk a megvalósításához. A közösségi tervezés az a folyamat, amely során nemcsak egy tér jön lére, hanem a környékén élők valódi közössége is kialakul, ráadásul egy konfliktusokkal teli részen, mint ez is volt, a közösségben húzódó feszültségek is feloldásra kerülnek.

2015 januárjában az önkormányzat lakossági szavazással keresett helyet az újonnan létesítendő kültéri fitneszparkoknak. Ez a terület kapta  a legtöbb szavazatot, sőt a környéken élők lelkesedéséből egyértelműen kiderült, hogy már akkor egy irányba mutattak elképzeléseik.

Mindezt látva, valamint a terület elhelyezkedése, mérete és kihasználtsága miatt is az önkormányzat úgy döntött, hogy ezen a részben már korábban is sportfunkcióknak otthont adó területen egy a Laktanya utcában lévőhöz hasonló sportparkot terveztetne meg.

Az önkormányzat közösségi tervezésre hívta az ott élőket, amely alkalmakon kiderült, hogy a terület jövőjét az itt lakók nem kizárólagosan sportparkként képzelik el. Az önkormányzat erre a változtatásra is nyitott volt, így a tervezési alkalmakon egy olyan berendezés alakult ki, melyben jutott hely a sport, a játék, a zöldterületek és a kutyások számára is. A közösségi tervezés során a problémákra (pl. kutyás konfliktusok, zajos „dühöngő”, leromlott játszótér) a résztvevők olyan kompromisszumos megoldásokat találtak, amelyek elfogadhatóak voltak a park közvetlen környezetében élők és az idelátogatók (pl. kutyasétáltatók, sportolni vágyók) számára is.

A legnagyobb kompromisszum a kutyával érkezők térhasználatát illetően született meg. A kezdetben éles ellentétben álló „kutyás” és „nem-kutyás” használók csoportjai a közös gondolkodás és a kulturált vita eredményeként megállapodtak abban, hogy jöjjön létre egy jól felszerelt kutyafuttató a park oldalában.

A hivatalos átadón Czeglédi Gergő  önkormányzati képviselő (MSZP) is ezt emelte ki beszédében. Elmondta, amióta megépült a park a fogadóóráiról eltűntek az itt élő panaszosok, amit egyértelműen sikerként értékel a politikus.

A végleges tervekben a korábbi aszfaltos grund gumiburkolatú sportpályává fejlődött, a régi pingpongasztal helyett új került a parkba, a játszótér központibb helyen teljesen új formában került kialakításra, és a közösségi funkciók is helyet kapnak a parkban. (sakkasztalok, padok).

A kis park legjellegzetesebb eleme a terület majd felét elfoglaló dombocska. A tervezési alkalmakon világossá vált, hogy ez egy fontos értéke a területnek, amihez a helyiek kötődnek.Térelválasztó funkciója is van, de a téli szánkózásoknak is ez ad terepet.

Új funkciókkal is bővült a park: a sportolók számára egy gumiburkolatú futókör létesült, két multifunkciós fitneszeszközzel is bővül a terület, illetve összhangban a tervezés során a helyiek kérésével térfigyelő kamerát is felszereltek.

Az önkormányzat a park terveivel Budapest Főváros TÉR_KÖZ pályázatán nyert, így a kivitelezéshez a költségek 60%-áig támogatást nyújtott a Főváros, azaz a 230 millió forint összköltségű projekthez 90 millió forintot.  Mártonffy Miklós Budapest főépítésze a széles társadalmi egyetértés fontosságát hangsúlyozta, amely ebben a támogatott projektben a hely kijelölése, a funkciók megválasztása és azok térbeli elhelyezése tekintetében is példaértékű.

A Boldog Sándor István parkot Ábrahám Béla Szalézi Tartományfőnök áldotta meg, majd kulturális és közösségi programok kíséretében a lakosság hivatalosan is birtokba vehette a parkot.

Keresés
Linkajánló